Öt különböző módja a művészet érzékelésének

Amerigo Tot - a Rómában élő magyar szobrász, aki a Termini pályaudvar homlokzati frízét készítette - híre a hatvanas évek elején érkezett haza. Az persze nem igaz, hogy korábban senki sem figyelt volna föl rá. Szerb Antal 1937-ben megjelent regényében - Utas és holdvilág - ugyan név nélkül, mégis nem titkolt csodálattal írt a Rómába üres erszénnyel, de annál több akarással és magabízással érkezett fiatal magyarról. A regény határozott célok nélkül hányódó hőse, Mihály egy éjszakai magányos csavargása során "az Acqua Paolához ért, és gyönyörködött a klasszikus vízesésben, amely időtlen nyugalommal, gőggel és méltósággal végezte mesterségét a holdfényben. Eszébe jutott a kis magyar szobrász, akivel a Collegium Hungaricumban ismerkedett meg. (...) A szobrász gyalog jött Drezdából Rómába, a Via Flaminián jött be, azon az úton, amelyről gimnazista korában megtanulta, hogy ott vonultak be mindig észak felől a győztes idegenek. Azután ide ért fel az első este, a Gianicolóra. Megvárta, amíg a parkból mindenkit kikergetnek, és bezárják a kaput. Akkor átmászott a falon, és ott aludt egy bokorban, Róma fölött, lábánál a Város. Hajnalban felkelt, levetkőzött, és megfürdött az Acqua Paola medencéjében, a klasszikus vizekben.